Mi közöm hozzá?!
Semmi!
De akkor miért kínoz?
Miért nem tudok szabadulni a gondolattól?
Tőle?
Csak néhányszor láttuk egymást.
Csak egy-egy pillanatra.
És ha kérdeznéd, ő nem is emlékezne rá.
Pedig rám mosolygott, és köszönt is.
De nem ismer.
Nem tudja, ki vagyok.
Csak ritkán, és véletlenül futunk össze.
Engem mégis fogva tart a pillantása emléke.
Pedig nem is volt benne semmi.
Még érdeklődés sem.
De valahogy…
Engem valahogy mégis vonz.
Rám csak futólag nézett, mást azonban hosszan szemlélt…
Mialatt én őt fürkésztem.
Csak tudnám, hogy miért?
Mi az, ami megfogott benne?
Mi közöm hozzá?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése